Az általában gyomorfekélyként emlegetett elváltozásoknak csak egy része valóban gyomorfekély. Ötször gyakoribb a gyomrot követő bélszakasz, a patkóbél (más néven nyombél) fekélyes megbetegedése. Mindkét betegség lényege, hogy vagy a sav túl sok, vagy a nyálkahártya védelme gyenge, ezáltal az egyensúly felborul, és a gyomorsav károsítja a nyálkahártyát-
A gyomorsav túltermelődéséért elsősorban a stressz felelős. A hát, derék, és egyéb mozgásszervi fájdalmakra előszeretettel szedett gyógyszerek, az úgynevezett nemszteroid gyulladásgátlók legjelentősebb mellékhatása a gyomornyálkahártya károsítása. Szintén fekélyt okozhat a Helicobacter pylori nevű baktérium, bár a becslések szerint a világ népességének kétharmada fertőzött a kórokozóval. A többség azonban békésen éldegél vele, a fertőzöttek csupán 5-10 százaléka szenved fekélybetegségben. Ugyanakkor a fekélybetegek 90-95 százalékában fennáll a H. pylori fertőzöttség.
A nyombélfekélyre jellemző az úgynevezett éhségfájdalom, azaz, hogy a beteg az éjszaka közepén vagy reggel fájdalomra ébred, ami akár egy kis nassolásra elmúlik. Míg a nyombélfekély elsősorban fiatalabbaknál lép fel, a gyomorfekély az ötödik ikszen túl gyakoribb, és az evés utáni fájdalom jellemzi. Gyomorfekélyes panaszok esetén addig nem szabad nyugodni, amíg a rákot megfelelő vizsgálatokkal ki nem zártuk (értsd: gyomortükrözés és szövettani mintavétel). Esetenként a fekélybetegség tünetmentesen alakul ki, és az első jel valamilyen súlyos szövődmény fellépése, úgy mint a gyomor kilyukadása vagy vérzés.
A fekélyek kezelésében régebben elsősorban a diétát tartották fontosnak, mára azonban ezek a sémák eltűntek a gyakorlatból. A kávé, a dohányzás mindenesetre nem tesz jót, illetve a szénsavas üdítők is fokozhatják a panaszokat. Szintén elavultnak tekinthetők a savkötők, elterjedtek azonban a nyálkahártyán filmbevonatot képező szerek, melyek megvédik a savhatástól. A legkorszerűbbek az úgynevezett protonpumpagátlók, melyek – ahogyan a nevükben is szerepel – a savas vegyhatásért felelős H+ ionok gyomorba jutását akadályozzák meg. Szükség lehet ezen kívül a “helikopterbaktérium” antibiotikummal történő kiirtására is.
Ehhez a savas betegségcsoporthoz tartozik a reflux is, azaz a gyomorsav visszacsorgása a nyelőcsőbe. Ennek az oka a nyomorszáj tágult volta, a rekeszizom nem megfelelő záródása ott, ahol a nyelőcső átmegy a gyomorba.
Legjellemzőbb tünete a gyomorégés, de előfordul a gyomornedv visszacsorgása előrehajláskor, vagy rossz szájíz, savas felböfögés is. Sőt egészen más jellegű tünetek fennállásáért is olykor a savasság felelős, például krónikus köhögés, középfül, vagy orrmelléküreg-gyulladások és asztma. Ennek oka, hogy a visszacsorgott sav eljut a légutakba, és károsítja azok nyálkahártyáját. Fogszuvasodás kialakulásában is szerepe lehet a GERD betegségnek.
A gyomor és nyombélfekély kezelésére is használatos savcsökkentőkkel történik, illetőleg bevethetők még az úgynevezett prokinetikus szerek, melyek hatása, hogy segítenek kiüríteni a gyomrot. Hasznos még a testsúlycsökkentés, hogy mérsékeljük a hasüreg nyomását, a napi többszöri, de kis mennyiségű étkezés, a kényelmes, nem szoros ruházat, illetve megemelhetjük az ágy fejvégét.